Sorszám: H_000550
A cikk szerzőjének a neve: Vámos, Róbert
A cikk címe: A célforgács előállítás és frakcionálás műszaki feltételeinek vizsgálata
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1975. 1. sz. 105 – 142 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: építőipar, forgácslapok, célforgács, frakcionálás, aprítás, utánaprítás
Kivonat:
Az építőipar - mind a termelési volumen, mind pedig az épületek konstrukciós és funkcionális jellemzői tekintetében - rendkívül intenzív fejlődése, s az ennek kapcsán - ugyancsak mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt - megnövekedett és egyre nehezebben kielégíthető alapanyagigény világszerte számottevő lehetőségeket tár fel a forgácslapipar előtt. A forgácslapok építőipari felhasználásában már eddig elért eredmények egyértelműen utalnak arra, hogy e lehetőségekkel hazai szinten is élni kell. Ami a kapcsolódó igényeket illeti, kétségtelen, hogy az építőipari felhasználás egyes korlátozottabb területeinek követelményeit a szokványos, ún. bútoripari forgácslapok standard műszaki jellemzői is kielégítik, sőt, esetenként meg is haladják. Az e tény általánosításán alapuló szemlélet érvényesülése azonban mind a gyártókra, mind a felhasználókra nézve hosszú időre kiható, káros következményekkel járna. A külföldi tapasztalatok alapján bizonyítottnak vehető ugyanis, hogy a felhasználás körül tekintően differenciált és meghatározott igényeivel egyeztetett minőségű forgácslap az építőipar több szempontból is ideális anyagát, s ugyanakkor az ilyen termékek gyártása a forgácslapipar fejlesztésének egyik legfontosabb irányát (és lehetőségét) is képezi.
Az építőipari forgácslapok gyártásának, ill. felhasználásának érdemleges mértékű és szintű realizálása olyan - a felhasználási területek függvényében ma már kellően körülhatárolt követelmények gazdaságos módon és eszközökkel való kielégítését igényli, melyek több tekintetben (pl. nedvességgel, biológiai károsítókkal, tűzzel szembeni ellenállás) meghaladják a termékjellemzők szokványos értékeit. Mindez elsődlegesen kémiai és alkalmazástechnikai jellegű problémákat vet fel (új típusú kötő- és adalékanyagok, felületkezelési eljárások, konstrukciós megoldások stb. kidolgozása és bevezetése), de szükségszerűen kihat a forgácslap gyártás teljes technológiai folyamatának minden fázisára, az egyes műveletek sorrendiségének, az alkalmazott berendezések konstrukciós és üzemelés i jellemzőinek meghatározására is.
Ez utóbbi feladatkörbe illeszkedik "A hazai lombos faanyag korszerű mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztése" című tárcaszintű középtávú kutatási feladat 2. témacsoportja , melynek első -1971-72-ben kidolgozott - témája keretében az anyag-előkészítés módja és jellemzői (a tárolás körülményei, nedvességtartalom, anyaghőfok, kéreghányad) által az elő készítést közvetlenül követő műveleteket, s egyben a teljes gyártás műszaki és gazdasági mutatóira gyakorolt hatást vizsgáltuk, és meghatároztuk e vizsgálatok alapján a műveletsor érintett szakasza kialakításának építőipari lapok gyártásakor optimális eredményt adó feltételeit.
A vizsgálatok jellegét s a célkitűzést tekintve hasonlóak a témacsoport második (2.2) té májának munkái, melyek az aprításra, az utóaprításra, valamint a forgácsok frakcionálására irányultak. Jelen közleményben a téma 1973. évi feladatai keretében lefolytatott vizsgálatainkat ismertetjük.
A hazai lombos faanyag mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztésére irányuló komplex kutatás munkái keretében üzemi és laboratóriumi kísérletekkel vizsgáltuk a célforgács-előállítás műszaki feltételeit. A fontosabb forgácsoló és utánaprító típusok konstrukciós és üzemelési jellemzőit az építőipari lapok előállítása követelményeinek figyelembevételével értékeltük.