Az optimális tölgyválasztékok meghatározása az elsődleges fafeldolgozás területén

Sorszám: H_000477

A cikk szerzőjének a neve: Zoller, Vilmos

A cikk címe: Az optimális tölgyválasztékok meghatározása az elsődleges fafeldolgozás területén

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1972. 1. sz. 245 – 264 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1973

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: tölgy, tölgyválasztékok, elsődleges fafeldolgozás, fagyártmányfa, fagazdaságok

 

Kivonat:

A tölgy alapanyagot (fagyártmányfa, illetve rönk) jelenleg igen sok helyen dolgozzák fel aminek következménye, hogy a rendelkezésre álló alapanyagból nem biztosítható az optimális termékösszetétel legyártása, még a legkorszerűbb technikai eszközökkel sem.

Mindez indokolja a választékok optimalizálásának elvégzését, valamint a tölgy alapanya­

got feldolgozó üzemek kapacitásának fejlesztésére vonatkozó javaslatok megtételét.

Az elsődleges ipari feldolgozás során az optimális termékösszetételt csak abban az esetben lehet elérni. ha az alapanyag erdőgazdasági felkészítése ezzel összhangban van. Ezért az erdőgazdasági választéktermelésnek szoros kapcsolatban kell lennie a saját ipari üzemben történő feldolgozás által támasztott követelményekkel. Ezt megnehezíti a jelenlegi szabvány, ami feltételezi a nem egy vállalaton belüli erdőgazdasági választéktermelést és az elsődleges ipari feldolgozást. A fagazdaságok keretein belül az adottságok alapvetően megváltoztak, s így a továbbiakban nem indokolt a korábbi előírásokhoz mereven ragaszkodni.

Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok felügyelete alatt a csatolt üzemek révén kétféle típusú faipari feldolgozó kapacitás van:

- a fagyártmányüzemek és

- a fűrészüzemek.

A fagyártmány üzemekben indokolt továbbra is azokat a termékeket előállítani, amelyekre jellemző, hogy:

- nem kívánnak pontos megmunkálást,

- általában alacsonyabb értékűek,

- alacsonyabb rendű (értékű) alapanyagból készülnek,

- általában helyi igényeket elégítenek ki,

- termelésük nem igényel speciális szaktudást, technológiát és magas technikai szín- vonalat.

Ilyen termékek pl. a szőlőkaró, bányászati anyagok stb.  A fagyártmány üzemekben olyan választék direkt termelése, amit csatolt fűrészüzemekben is termelnek, nem indokolt, mert nem gazdaságos, nem biztosítja az optimális termékkihozatalt és munkaigényes.

A volt fűrészüzemekben indokolt továbbra is feldolgozni a rönk alapanyagot hagyományos

fűrészipari termékké. Ezekben az üzemekben - a lehetőség szerint - a fagyártmányfa feldolgozását meg kell szüntetni, illetve a minimumra kell csökkenteni.

A kétféle típusú és technikájú ipari termelés csak akkor hozható helyes összhangba, ha az erdő- és fafeldolgozó gazdaság már az ipari feldolgozásra kerülő alapanyagot is ennek megfelelően készíti elő. Ennek biztosítása érdekében át kell dolgozni a fakitermelés technológiáját is. Indokolt a korábban feldolgozási fának leszabott alapanyagot - amennyiben mérete és minősége megengedi - rönkméretben meghagyni és keretfűrészen feldolgozni. Ez a feldolgozási mód nagyobb termelékenységet, gazdaságosságot és jobb kihozatalt biztosít. A szükséges manipulációt a keretfűrészen való felvágás után célszerű elvégezni.