Sorszám: H_000436
A cikk szerzőjének a neve: Lázár, László ; Gulyás, Kiss, Ernő
Cikk címe: Vertikális forgácslap-üzemek technológiai és gazdaságossági vizsgálata 1500-3000 m3-es teljesítményre.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1962. 2.sz. 219 – 290 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1962
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: forgácslap gyártás, pozdorja lapok, vertikális forgácslap üzem, üzemtípus, fahulladék
Kivonat:
A Faipari Kutató Intézet 1955 óta foglalkozik forgácslap-gyártással félüzemi szinten. A rendelkezésre álló berendezés kapacitásának kihasználása az 1959-es évben lehetővé tette /kétműszakos termelést alapul véve/ évi 1100 m3 forgácslap termelését. A szóban lévő termelési volumen gazdaságosságának felmérése adta meg az alapot a jelenlegi témakör üzemi szinten történő vizsgálatához.
- Megvizsgáltuk a kis kapacitású forgácslap vertikumok gazdaságosságát és technológiáját. Megállapítottuk, hogy a hazai adottságokat vizsgálva a kisüzemek (4000 m3/év) mellett a kiskapacitású (1500 m3/év) forgácslap vertikumok is gazdaságosan üzemeltethetők az adottságok célszerű kihasználásával.
- A hazai adottságokat vizsgálva elsősorban a fűrész- és lemezipari üzeme, másodsorban az épület-asztalosipari üzemek alkalmasak kis kapacitású vertikumok üzemeltetésére.
Az 1959. évi faanyag-felhasználás alapján az alábbi hulladékmennyiség áll rendelkezésre forgácslap-gyártás céljára:
a./ Fenyő darabos hulladék 171.608 m3 /tömör/
b./ Bükk darabos hulladék 53.303 m3 /tömör/
c./ Egyéb lágy lombos darabos hulladék 55.420 m3 /tömör/
d./ Okumé, Mahagóni darabos hulladék 4.040 m3 /tömör/
Összesen: 284.371 m3 /tömör/
Ebben a számban nem szerepel a jelenleg tüzifaként értékesített, de forgácslap gyártásra is alkalmas kb. 237.000 m3 fenyő és egyéb lágy lombos fa, amelynek egy részét furnérlemezek anyagaként már ma is feldolgozzuk. (Ezen belül a hazai kitermelésű fenyő-tűzifa kb. 100.000 m3.) A fenti hulladék mennyiséget elemezve népgazdasági szinten kb. 7 városban gazdaságos forgácslap vertikumot létesíteni.
- A Faipari Kutató Intézet Kísérleti Üzemének 1959-es tényszámai alapján megállapítottuk, hogy (a forgácslap jelenlegi árát 3.600.-Ft/m3 értékben számítva) a kis kapacitású vertikumok már kb. 650 m3/év, műszak kapacitás mellett is gazdaságosan üzemeltethetők. Ilyen kapacitású üzemek két vagy három műszakban 1300, illetve 1950 m3/év forgácslap előállítására alkalmasak. A szóban lévő tényszámok alapján kimunkált gazdaságosságot a 3. 4. ábrákon adtuk meg.
- A kis kapacitású vertikumok technológiájának vizsgálata alapján meghatároztuk a műveleti és műveletelőzési sorrendet, a kézi és gépi műveleteket.
- Kidolgoztuk egy évente 20.000 m3 fenyőfűrész-árut feldolgozó épület-asztalosipari üzem mellé telepíthető kis kapacitású vertikum technológiájának mintáját. A technológia alapját a Kísérleti Üzemben szerzett tapasztalatok képezték. A Kísérleti Üzemben szerzett tapasztalatok alapján kidolgoztuk a műgyanta kötőanyag helyi előállításának technológiáját is. Elkészítettük a gazdaságossági előkalkulációt és kétműszakos üzem esetében ennek alapján az alábbi mutatókat kaptuk:
1./ Beruházás 5.599.200,-Ft
2./ Üzemi eredmény 3.316.773,-Ft
3./ 1 m3 forgácslap önköltsége
a./b/ típus 2.275,-Ft
c/d/ típus 1.515,-Ft
4./ 1.000,-Ft termelésre jutó
beruházás 627,-Ft
5./ 1 m3 forgácslapra jutó
beruházás 1.880,-Ft
6./ 1 munkásra jutó termelési érték 450.000,-Ft
7./ Megtérülési idő az üzemi eredményből 1,7 év
8./ Hatékonysági tényező δ , 0,588
9./ 1 m3 forgácslap gyártáshoz
szükséges munkaóra 12,7 ó/m3
10. Gépesítési fok 10 = 0,667 munkás/gép
15
- A kutatómunka összefoglalja mindazt a szempontot és választ ad mindarra a kérdésre, amely kis kapacitású vertikális forgácslap üzemek tervezésével kapcsolatban felmerülhet.
