A pozdorjalapok egyes gyártástechnológiai kérdéseinek vizsgálata

Sorszám: H_000435

A cikk szerzőjének a neve: Hadnagy, József

Cikk címe: A pozdorjalapok egyes gyártástechnológiai kérdéseinek vizsgálata.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1962. 2.sz. 169 – 218 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1962

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: pozdorjalap, pozdorjalap gyártástechnológiája, faanyagtudomány, kender, rosthosszúság

 

Kivonat:

A téma célkitűzésében meghatározott feladatok szerint a kutatásnak a következő területekre kell részletesen kiterjedni:

  1. Az alapanyagok (háromféle termőhelyről származó kender) fiziko-mechanikai tulajdonságai közül a következő legfontosabb jellemzők megállapítása szükséges:

a.    alakisági tényező,

b.    térfogatsúly,

c.    pórus térfogat,

d.    nedv felszívás (higroszkópos tulajdonságok),

e.    relaxációs tulajdonságok,

f.     hajlító szilárdság.

  1. A pozdorjalapok gyártás-technológiájával kapcsolatos elvi álláspontot kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy a jelenleg alkalmazható-e az előzetes gyantabekeverés utáni úgynevezett utószárításos eljárás.

 

Megvizsgáltuk a beküldött 3 kenderanyag pozdorja-anyagok fizikai és mechanikai tulajdonságait és a következőket állapítottuk meg:

  1. Térfogatsúly szempontjából a legmagasabb értéket a fertődi anyag, a legalacsonyabbat a T anyag képviseli.
  2. relaxáció szempontjából a 3 anyag között lényeges különbség nem volt.
  3. Az alakiságnál mutatkozó különbségek nem voltak számottevők.
  4. A higroszkópossági vizsgálatnál a vizsgált időszak alatt különbség nem mutatkozott a 3 anyag között.
  5. A megvizsgált kenderanyagok hajlítószilárdsága közül a legmagasabb érték az F pozdorjáé, míg a másik kettő kb. 10 %-kal alacsonyabb volt.
  6. Az anatómiai vizsgálatok szerint a legnagyobb rosthosszúsággal az F anyag rendelkezik, ami viszonylag kevesebb szöveti elemmel, a legnagyobb hajlítószilárdságot adja. A másik két anyag rosthosszúsága kisebb, de az egységnyi térfogatban található rostszámuk nagyobb.
  7. A technológiák vizsgálata során arra az eredményre jutottunk, hogy az után szárítás alkalmazása esetén a présidő mintegy 60 %-kal csökkenthető, viszont a készlapok tulajdonságainál némi romlás volt tapasztalható.