Sorszám: H_000454

A cikk szerzőjének a neve: Végh Józsefné ; Nyárs József

A cikk címe: Faforgácslapok korszerű felületkezelése

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1973. 1. sz. 165 – 198 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1974

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: faforgácslap, felületkezelés, finomfelületű faforgács lap, felületkezelési technológiák, bútoripar

Kivonat:

A KGST XXIII. közgyűlése a tagországok könnyűipara elé a közszükségleti cikkek termelésének növelését, új termékek gyártását tűzte ki célként. E cél - a lakosság igényeinek teljesebb kielégítése - a jelenlegi ipari kapacitások jobb kihasználásával és új kapacitások létrehozásával érhető el.

A közszükségleti cikkek termelésének bővítése csak megfelelő alapanyagbázis biztosítása esetén lehetséges. A bútornak - mint közszükségleti cikknek - egyik lényeges alapanyaga a faforgácslap. A KGST tagországai a faforgácslap gyártást 1980-ig intenzíven fejlesztik. 1980 és 1985 között a termelés növelésének üteme kissé lelassul (1. táblázat), de így is az akkor meglevő gyártási lehetőségek bővítését tervezik. A faforgácslapok felületkezelését továbbra is a laminálást alkalmazó eljárások egyeduralma jellemzi. (Megjegyezzük, hogy a vonatkozó prognózis a furnérozással - mint rétegzési eljárással - nem foglalkozik.) Az előzőkben vázoltak alapján tanulmányunkban a bútoriparban felhasználásra kerülő faforgácslapokkal, illetve azok felületkezelésével foglalkozunk. Célunk a finomfelületű faforgács lapok gyártási lehetőségeinek, felületkezelési technológiáinak és a jelenleg még fennálló problémáknak az ismertetése.

Tanulmányunkban áttekintettük a faforgácslapok felületkezelésének problémakörét. Foglalkoztunk a finom felületű faforgácslapok gyártástechnológiájával, és ismertettünk néhány speciális vizsgálati módszert. A lemez alakú, hőre keményedő filmképző anyagokkal történő felületkezelést a faforgácslap üzemben célszerű megoldani. A hőre lágyuló fólia alkalmazásának hazai megvalósítója a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat.

A folyékony halmazállapotú filmképző anyagok közül a poliészter- és a poliuretán alapú lakkok és zománcok szerepe lesz meghatározó. A legjelentősebb felhordási mód a nagynyomású elektrosztatikus szórás lesz. A szárítás, illetve keményítés vonatkozásában erősödő tendencia a kettős hőenergia alkalmazás (radiációs és konvektív).  Ez elsősorban a hatékonyabb energiafelhasználást és a hevítési egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja.