Sorszám: H_000434
A cikk szerzőjének a neve: dr. Filló, Zoltán
Cikk címe: A cserfa (Quercus Cerris L.) anatómiai vizsgálta
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1962. 2.sz. 145 – 168 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1962
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: cser, faanyagtudomány, faanatómia, Quercus Cerris L., termőhely
Kivonat:
1959-60. évben a hazai fafajok közül a cser (Quercus Cerris L.) kvantitatív xylotómiai vizsgálatát végeztük el: egy tájegységről származó 3 csertörzsből vett mintakorongot dolgoztunk fel anatómiailag. A mintakorongokat a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság a talajtól számított 3 méteres magasságból vette át és küldte meg részünkre. Mindhárom törzs a Vértes-hegységből származik az oroszlányi erdőgazdaság egyik lapályos erdőfelületéről; a talaj homokos vályogtalaj.
Vizsgáltuk három csertörzs (Quercus Cerris L.) törzsének anatómiai szerkezetét, - azonos magasságból vett mintakorongok alapján – hozottfa-nyomottfa irányában, különös tekintettel a gyűrűs és sugaras elválás okainak felderítésére. A vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat tettük:
1.a./ az évgyűrűszélesség – a béltől a kéreg felé haladva kb. 40-45 éves korig – 3.000 µ körüli értékről 800-900 µ körüli értékig csökkent, majd kisebb ingadozásokkal mondhatni állandósult /600-800 µ/ értékű,
1.b./ az a/ alatt említett állandósult értékű évgyűrű-tartományban az évgyűrű szélessége és a nyári félévi csapadékmennyiségek között szoros összefüggés található (4-6. ábra).
2./ Vízszállító szövet
a./ mennyisége a béltől a kéreg felé növekszik (15 %-tól 25 %-ig),
b./ a hozottfában mindig több van, mint a nyomottfában (19-21 %, illetve 18-19,3 %).
3./ Szilárdító szövet (farostok és rosttracheidák).
a./ mennyisége az össz-szövet 40-53 %-a
b./ a nyomotfában mindig több van, mint a hozottfában (46-50 %, illetve 44-49 %).
4./ Parenchymaszövet
a./ mennyisége az össz-szövet 8-16 %-a,
b./ a hozottfában nagyobb mennyiségben található, mint a nyomottfában (11,9 %-13,2 %-ig, illetve 11,1 %-12,8 %-ig).
5. A bélsugárszövet mennyisége
a./ ingadozik legnagyobb mértékben – a vizsgált 3 törzsnél – az össz-szövet mennyiségéhez viszonyítva (12-27 %),
b./ általában az edényeknél nagyobb, vagy azokkal egyenlő,
c./ a hosszparenchhyma mennyiségénél – kevés kivétellel – mindig nagyobb.
6. Az egysejt széles bélsugarak
a./ mm2-re vonatkoztatott sűrűsége a béltől a kéregig csökken (a bél körüli évgyűrűkben 58-60 db, míg a kéreg melletti évgyűrűkben 40-42 db),
b./ sejtekben mért átlagos magassága közel állandó értékű,
7. A sugárirányú szövetelválás fő iránya – a legtöbb esetben – hozottfa-nyomottfa irányában lévő egyik elsődleges bélsugár. E fő repedési irányra merőleges sugárirányú szövetelválások azonban gyakran rövidebb-hosszabb megszakítással a gyűrűs elválással kombinálódnak lépcsőszerűen.
8. A gyűrűs elválás a cserfa testében – feltételezésünk szerint – azon évgyűrű mentén következik be, mely évgyűrű határterülete az erősen különböző térfogatsúlyú évgyűrűkomplexumoknak. (Ezt a tényt az egyik – 020-jelű – csernél igazolták.)
9. A farostokra vonatkoztatott fal-lumen viszony mind a hozott-, mind a nyomottfában konstans értékű, nem számítva a bél körüli 15-20 évgyűrűt (1:5, illetve 1:6 értékű).
10. A farostok hosszméretének szakaszos növekedése a csernél is kimutatható:
a./ a gyorsabb hosszméret-növekedési szakasz – a faj jellemző rosthosszúság eléréséig tartó idő – itt a csernél a béltől számított 12-15 év.
b./ Az egészen lassú ütemű –mintegy állandósult – hosszméret-növekedési szakasz: a 15 évnél idősebb évgyűrű.
c./ Az első szakaszban a farostok átlagos hossza 500 µ-től 1100-1200 µ-ig növekedik, a másodikban – két csernél – 1100-1300 µ, illetve a harmadik (021-es) csernél 1200-1400 µ közti értékű.
d./ A nyomottfa farostjai mindig hosszabbak a hozottfa rostjainál.