Sorszám: H_000473
A cikk szerzőjének a neve: Rimóczi, Gyula
A cikk címe: A beépített bútor-gyártás fejlesztése
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1972. 1. sz. 171 – 179 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1973
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: beépített bútor, bútoripar, építészet, KGST, modulrendszer
Kivonat:
A világ építészeinek figyelme egyre fokozottabban fordul a korszerű technikának megfelelő, üzemileg előállítható tömeges lakástermelés megoldásának kérdése felé.
A Magyar Népköztársaság a IV. ötéves terv során 400.000 lakást kíván felépíteni. Ennek a volumennek 56%-a 223.000 lakás korszerű technikával, míg a fennmaradó 177.000 lakás továbbra is a hagyományos technológiával készül. Ezen utóbbiak főleg az önerőből épülő családi házak. A számításba vett lakásépítés területi megoszlása az 1. táblázat szerinti.
A korszerű lakások építésével összefüggésben növekszik a beépített konyha-, a beépített szekrény igény, és mint új igény jelentkezik a térelválasztó bútor és a fa alapanyagú térelválasztófal igény. Figyelembe véve a IV. ötéves terv hatalmas lakásépítési programját, nagy mennyiségi igény növekedéssel kell számolni a beépített konyha és a beépített szekrény területén. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy nemcsak a mennyiségi igény növekedéséről van szó. A korszerű lakás előnyeinek kihasználása érdekében jogos kívánság, hogy a beépített konyhák és beépített szekrények a mai korszerű elveknek megfelelően legyenek megtervezve funkcionális és esztétikai szempontból egyaránt. Az ipar a növekvő mennyiségi igényt kizárólag akkor képes kielégíteni, ha egyrészt korszerű anyagot dolgoz fel magas fokú technológiával, másrészt további korszerű gyártó kapacitáshoz létre. A lakótér további kedvező kihasználását szolgálná a térelválasztó bútorok és térelválasztó falak alkalmazása. A lakások növekvő felszereltségét a tipizált szerkezetek alkalmazásával, a kötöttebb tereknek jobb kihasználását jelentő, nagyobb tárolóhelyet biztosító, beépített bútorok gyártásának tovább fejlesztése kapcsolódik a térelválasztó bútorok és térelválasztó falak kialakításához alkalmazásához. Megállapít-ható, hogy a beépített bútorok, térelválasztó bútorok és térelválasztó falak együttes alkalmazása növeli a lakás funkcionális értékét, és felhasználásuk arányában folyamatosan csökkentik a hagyományos mobil bútorok mennyiségét. A téma jelentőségét bizonyítja, hogy a KGST tagállamok is foglalkoznak a lakásépítéssel szorosan összefüggő beépített bútor fejlesztés problémáival és lehetőségeivel.
A IV. ötéves terv lakásépítési programja szükségessé teszi a lakótér kedvezőbb kihasználását, amelyet elsősorban a fa alapú térelválasztók, beépített bútorok alkalmazásával lehet elérni. A korszerű, méretrendszerben kivitelezésre kerülő lakások alapot nyújtanak a beépített bútorok tömeggyártásának megvalósítására. A beépített bútorok, térelválasztók növelik a lakás funkcionális értékét, és folyamatosan csökkentik a hagyományos mobil bútorok mennyiségét.
Megállapítható, hogy a lakásépítés növekedésével növekszik a beépített bútor-, térelválasztó igény. Következésképpen a jelenleg rendelkezésre álló kapacitás nem elegendő az igények kielégítésére. Az igények kielégítésének két módozata van:
- új korszerű üzemek létrehozása,
- a meglevő üzemek technológiájának korszerűsítése.
A kettő együttes alkalmazása lehetővé teszi az igények kielégítését a minőség egyidejű emelése mellett. A korszerűsítés alapja a kifogástalan modulrendszer kialakítása - összhangban a házgyári méretrendszerrel -, és ennek alapján a nagy lapos gyártási folyamat bevezetése. A jelenlegi keretszerkezetes gyártási módot el kell hagyni, mert akadályozza a korszerű technológiát, másrészt a minőség is erősen kifogásolható.
A korszerű technológia mellett szükség van a beépített bútorok további választéka érdekében új formatervezésre, az új igényként jelentkező fa alapanyagú válaszfalak, térelválasztó bútorok megtervezésére és a gyártókapacitás biztosítására. A tömeggyártás a hazai igények kielégítése mellett lehetőséget nyújt a KGST tagországok beépített bútorainak fejlesztésére és az országok közötti kedvező munkamegosztásra.