Sorszám: H_000451

A cikk szerzőjének a neve: Kajli, László

A cikk címe: Akácanyagú növényházak

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1973. 1. sz. 125 – 134 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1974

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: akác, akác keretváz, növényház, építészet, könnyűszerkezetes építés

Kivonat:

A Faipari Kutató Intézet 1971. évi kiadványában már beszámoltunk az akác alapanyagból készült fóliaborítású növényházak kifejlesztéséről és prototípusainak felállításáról. Folyamatos üzemszerű használatuk alatt kedvező tapasztalatokat szereztünk mind termesztési szempontból, mind a szerkezetek műszaki alkalmasságára vonatkozóan, például:

- a vázszerkezet karbantartást nem igényel,

- a vázszerkezet rendkívül stabil, a 100---130 km/ó sebességű széllökéseknek is jól ellenáll,

- a csomóponti kapcsolatokon és ragasztási helyeken rendellenes változások nem tapasztalhatók,

- a vázszerkezet a függesztett öntözőcsövek és fűtőcsövek terheit, valamint a magasra növő növények hajtatásához szükséges függesztés terheit is teljes biztonsággal elbírja stb.

Az eddigi megfigyelések alapján egyértelműen megállapítható, hogy az akác alapanyag és a resorcin-formaldehid alapú (Aerodux 185B jelű) műgyanta ragasztóanyag teljes mértékben kielégítik a velük szemben támasztott igényeket. Az akác faanyag rendkívül jó természetes ellenálló képessége következtében - megfelelő technológiai előírások betartása mellett - teljes biztonsággal felhasználható a fóliaborítású vázszerkezeteknél magasabb­ rendű szerkezeti részekhez, illetve épületekhez is. A zöldségtermesztés szakemberei szerint a fólia alatti termesztés elterjedése, sőt a nagyméretű fűthető fóliaházak alkalmazása mellett továbbra is szükség van a gazdaságokban bizonyos alapterületű üvegház alkalmazására. Ezek előnye elsősorban a palántanevelés területén használható ki gazdaságosan.

A zöldségtermesztés fokozását előirányzó kormányprogram megvalósítása során számolni lehet az üvegházak iránti kereslet növekedésével is.

Az elmondottak következtében, valamint a hazai lombos faanyagok fokozott ipari hasznosítása érdekében került sor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízása alapján a faszerkezetű üvegház vázszerkezetek kidolgozására. A kutató, fejlesztő munka végzésében részt vett a Kertészeti Egyetem Kertészeti Géptan Tanszéke, a Zöldségtermesztési és Földműveléstani Tanszéke, továbbá a Tervfejlesztési és Típustervező Intézet.

A kutató-fejlesztő munka során a hazai lombos fafajok fokozott hasznosítására egy favázas üvegház-szerkezet került kidolgozásra. Az elkészített prototípus növényház építési tapasztalatai és a rövid üzemeltetési tapasztalatok alapján a következő előnyös tulajdonságok állapíthatnánk meg:

- a szerkezeti elemek magas készültségi fokra történő előregyártása szerelő jellegű gyors összeállítást biztosít;

- felállítása - az elemek kis súlya miatt - kézi erővel is könnyen elvégezhető;

- a 6 m-es fesztávok, illetve 3m-es osztások biztosítják az optimális művelési lehetőséget;

- az ívhez közelítő sokszög elrendezésű üvegfedés a jelenlegi megoldásokhoz képest fokozott napenergia-hasznosítás t biztosit;

- az alkalmazott faanyagok nem korrodálnak, az üzemeltetés során festésre vagy más kezelésre nincs szükség.

A faszerkezet gyártásának gazdaságossága tekintetében előnyös, hogy az épület fajlagos faanyag­ felhasználása- beépített faanyagra vonatkoztatva- rendkívül kedvező: 0,023 m³ / m². A gyártáshoz csak egyszerű faipari alapgépek szükségesek. Számításaink szerint a szokásos átlagos költségtényezőkkel számolva 1 hektáros épület faszerkezetének beruházási költsége felállítással - alapozás és üvegezés nélkül - lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló rendeltetésű fémvázas üvegházé.