A faanyaghulladék kémiai és biológiai hasznosítása

Sorszám: H_002390

A cikk szerzőjének a neve: Szalay, Lajos

A cikk címe: A faanyaghulladék kémiai és biológiai hasznosítása

Forrás: A faanyaghulladék kémiai és biológiai hasznosítása. Kézirat. Faipari Kutató Intézet [FaKI]. Budapest, 1979 ; 1 – 142. oldal

 

Lásd a teljes cikket:  Teljes_cikk

 

Kulcsszavak: fahulladék hasznosítás, fa elcukrosítása, gyantacsapolás, illóolajok, kéreghasznosítás

 

Kivonat:

Becslések szerint a Föld teljes felszínének 10 %-át, a szárazföld 33 %-át erdők borítják. A világ nettó nyersanyagtermelését tekintve a szárazföldön folyó összes szárazanyagtermelés 67 %-át, a szárazföldön és a vízben termelődő nyersanyag 45 %-át az erdők adják. Az erdők által termelt összes biotikus tömegnek közel a felét a faanyag alkotja. Durván számítva a Föld összes fotoszintetikus anyagának 20-25 %-át ez az egyetlen termék teszi ki.

Egy az USA-ban végzett felmérés igazolja, hogy sok, fából készült termék esetében a teljes energiaszükséglet nem csak lényegesen alacsonyabb, mint a nem megújuló nyersanyagból készült alternatív terméknél, hanem a legtöbb produktum önellátó is az energia szempontjából.

A saját, vagy idegen felhasználásra előállított hőenergia azonban a lehetséges faanyaghulladék értékesítésnek csupán egyik útja. A faanyagból hagyományosan előállított termékek mellett mind nagyobb jelentőséget kapnak a kémiai feldolgozás során nyert produktumok. A fát felépítő kémiai vegyületek száma és összetétele olyan nagy és bonyolult, hogy pontos ismeretekről ma sem lehet beszélni. Ez a gazdagság ugyanakkor a faanyag -és igy a fahulladék - kémiai hasznosíthatóságának kimeríthetetlen forrása is. A teljesség igénye nélkül - hiszen ez a jelen összeállítás tárgya - most csak néhány faanyagból készült, ismert terméket, további produktumukhoz szolgáló kiindulási anyagot sorolunk fel: - cellulóz, szőlőcukor, xyloz, furfurol, stb.

A fa, mint szerves anyag, elbomlásakor az organikus vegyületekben szegény talaj fellazításával, a humuszképző potenciál fokozásával stb. javítja annak termőképességét, levegő- és vízháztartását. Ez biológiai hasznosításának alapja.

A faanyag környezetvédelmi szempontból is megállja a helyét a versenytársként jelentkező termékekkel szemben. Az egyetlen olyan nyersanyag, amelyet nem csak, hogy a környezet szennyezése nélkül lehet termeszteni, hanem utóbbira a széndioxid elfogyasztásával és az oxigén termelésével kifejezetten pozitív hatású. A faanyagot feldolgozó iparágak pedig viszonylag csekély mértékben károsak a környezetre. A folyamatosan képződő faanyaghulladék hasznot hajtó felszámolásával ezen a mérlegen tovább javíthatunk.