Sorszám: H_000114

A cikk szerzőjének a neve: Nyárs, József ; Arató, István ; Horváth, János ; Tomor, Katalin

A cikk címe: Egészségkárosító ártalmak és elhárításuk a faiparban.

Forrás: Egészségkárosító ártalmak és elhárításuk a faiparban. Kézirat. Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1979 ; 1 – 67. oldal

Lásd a teljes cikket: /gs3pdf/H_000114.pdf

Kulcsszavak: allergén, fapor, egészségkárosítás, zajártalom, kárfelelősség

Kivonat:

A kézirat megnevezésű tanulmány a fafeldolgozó üzemek részére közvetlen gyakorlati hasznosításra készült. (Terjedelme: 67. oldal valamint 16. oldal melléklet.)

Tárgyalja a fafeldolgozás során jelentkező legfontosabb ártalmak jellemzőit, elhárításuk módszereit. Számításba veszi a főbb károsító anyagokat, befolyásoló tényezőket. (faporok, ragasztóanyagok, felületkezelő anyagok, oldószerek, zajártalom, stb.)

Az alapanyagból a gyakorlat számára fontos fafajokat elsősorban egészségkárosítás szempontjából vizsgálja. A faporok allergiát, légcsőasztmát okozó károsító hatásmechanizmusát részletesen tárgyalja. (Allergének, antitestek, légcsőasztma, valamint néhány fafaj jellemzése az egészségkárosítás szempontjából).  Ismerteti a levegő portartalmának meghatározásának módszereit és az alkalmazható porleválasztó berendezéseket.

A ragasztóanyagok egészségkárosító hatásának ismertetését követően a műgyantákat típusonként tárgyalja. (Aminoplaszt típusú ragasztók, Fenoplaszt típusú ragasztók, Oldószeres ragasztók, Vizes-diszperziós ragasztók és olvadékragasztók, Epoxi és poliuretán alapú ragasztók)

A lakkokat és zománcokat alapanyaguk és ragasztási mechanizmusuk szerint elkülönítve vizsgálja. (Szeszlakkok, Olajos kencék, tapaszok, olajlakkok és festékek, Szintetikus lakkok és zománcok, Nitrobázisu lakkok és festékek, Savra keményedő lakkok, Telítetlen poliészter lakkok, Poliuretán lakkok, Epoxi alapú festékek, Vízzel hígítható bevonatrendszerek, Faanyagvédőszert tartalmazó felületkezelő anyagok.)

Az egészségre káros oldószerekkel és hígítókkal kiemelten foglalkozik. (Oldószeres hígítók, Alifás szénhidrogének, Aromás szénhidrogének, Alkoholok, Észterek, Ketonok, Halogéntartalmú szénhidrogének)

Tárgyalja az oldószermérgezés esetén szükséges egészségnyújtás feladatait, a munkahelyi levegő-gáz- és gőzszennyeződés mérésének módszereit, valamint az alkalmazható gázelválasztó berendezéseket.

Az üzemi zajártalom halláscsökkentő hatását vizsgálva ismerteti a fafeldolgozó iparban mért zajszinteket, megmunkáló-géptípusonként meghatározza a zajszintet, befolyásoló tényezőket, a zajmérés módját és a zajcsökkentési módszereit. Épületakusztikai szempontok figyelembevételével tárgyalja a változtatások lehetőségét (konstrukciós, üzemeltetési, munkamódszerbeli változtatások, egyéni védőeszközök alkalmazása).

Egészségkárosodás, foglalkozási betegség esetében ismerteti a munkaadó és a munkavállaló kötelezettségeit. (A munkáltató kárfelelőssége, a munkavállaló kárának megtérítése, elmaradt jövedelem kifizetése, költségek és kiadások megtérítése, járadék megállapítása, a munkavállaló kártérítési igényét csökkentő tényezők, a munkavállaló körülményeiben történő változások). A 4. fejezet a tanulmány készítésének idején érvényes törvények, rendeletek, szabványok alapján készült (9. táblázat, 7. és 8. melléklet).

A felhasznált szakirodalmat, vonatkozó rendeletek jegyzékét, szabványokat hét mellékletben ismerteti, amelyek számítási módszereket, szerszám és szűrőbetét adatokat, gépszerkezet módosításokat, burkolatokat és zaj elleni védőeszközöket is tartalmaznak. 

Mellékletek

1. melléklet. A levegőszennyeződés mértékének megadása.

2. melléklet. Ipari gázok ellen védelmet nyújtó szűrőbetétek.

3. melléklet. A zajszínt csökkentése érdekében módosított szerkezetű szerszámok.

4. melléklet. A zajszint csökkentése érdekében módosított szerkezetű gépek.

5. melléklet. A zajszínt csökkentése érdekében részben vagy teljesen burkolt gépek.

6. melléklet. Zaj elleni egyéni védőeszközök.

7. melléklet. Felhívás kárigény bejelentésére

8. melléklet. Kárigény bejelentés