Sorszám: H_000052
A cikk szerzőjének a neve: Bálint Gyula
A cikk címe: Csergömbfát és fűrészárut károsító rovarfajok meghatározására végzett kutatások
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1961. 2.sz. 247 - 253 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, 1961
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcsszavak: álcajárat, geszt, identifikálás, rovarfertőzés, szijács.
Kivonat:
A kutatás a hazai termelésből hasznosítható cser műszaki tulajdonságainak javítását célozza. A cser gömbfa és fűrészáru rovarfertőzés elleni védelme, a szijácsban és a gesztben is fellépő károsodások megakadályozása a cser faanyag minőségi javítását, a nagyobb mértékű ipari felhasználhatóságát szolgálja.
Fatelepi vizsgálatok. Cserrönkök rovarrágott részének helyszíni vizsgálata. A rovarfertőzött részből mintavétel. A minták álcajáratok szerinti szelektálása. Az álcajáratok rajzolatának, a kirepülési nyílások alakjának és méretének, valamint a furatliszt színének és tömöttségének vizsgálata. Az egyes fertőzések egymástól való különbözőségének dokumentálása és a már bekövetkezett, a fapusztító rovarok okozta károsodások súlyosságának megállapítása. Élő álca keresése lehallgatással. A kutatás lehetőségét segítette az 1958 őszén bekövetkezett nagyarányú rovarfertőzés. A rönkmáglyák alá szóródott nagy mennyiségű rágcsálék jelezte a nagymérvű fertőzést. Ezért a kutatás keretében a cserrönk tárolásának vizsgálata alapvető jelentéssel bírt. A kéreg alatt a szíjácsba, esetenként a gesztbe is behatoló szúrágásokat és álcajáratokat észleltek. A szúbogarak jelenlétét a külső paláston elágazóan haladó 1,6-1,7 mm átmérőjű anyajárat és a sötét színű álcamenetek mutatják. A cincérfélék kevésbé víz és keményítőigényesek, mélyreható járataikkal jelezték kártételüket. Az ovális kirepülési nyílás, a hirtelen kanyarodó álcafúrások alapján életfeltételeik biztosítottak voltak. Az eredményesség érdekében a megfigyelés mellett a fertőzött faanyagból mintavétel, ez esetben élőálca történt. A kinevelés után a károsodást okozó biológiai ágens identifikálása elsőrendű feladat volt.
Laboratóriumi vizsgálatok. A nemző mesterséges kinevelése feltételeinek megállapítása. Hőmérséklet és légnedvességi állapot biztosítása. A kifejlődött nemzők preparálása. A fatelepekről hozott fertőzött mintát termosztátba helyezték. A telepi azonosítás alapján gondoskodtak az inkubációs, majd a fejlődési idő alatt a környezet optimális nedvességtartalmáról és hőmérsékletéről:
- relatív légnedvesség (páratartalom): 70-75%,
- hőmérséklet 26oC.
A megadott táplálkozásélettani feltételek biztosításával egy nemzedék kifejlődését sikerült 2 évről 4 hónapra lerövidíteni. Ez az identifikálás szempontjából jelentős. A kinevelés után a kirepülési idősorrendben az alábbi cserrönk rovarkárosítók kerültek identifikálásra:
- szarvas tölgyszu Xyleborus monographus RTZB
- hengeres tölgyszu Platypus Cilindrus Fabr.
- bársonyos darázscincér Plagionotus arcuatus L.
- bíbor korongcincér Pyrrhidium sanguineum L.
A táplálkozásélettani adottságok alapján megállapítható, hogy a fertőzés a fa döntése után, annak nedvességtartalmának megfelelő idősorrendjében következett be.
Preparálás. A nemzők a kirepülés után röviddel elpusztulnak. Végtagjuk, csápjuk a fej és az előtor megmerevedik, már kicsiny mechanikai behatásra is törik. A demonstráláshoz szükség volt a megmerevedett bogártestet úgy preparálni, hogy az azt alkotó szelvények merevsége átmenetileg megszűnjön. Ezt ecetéter alkalmazásával érték el. A merevség megszűnése után rendezték el a gyűjteményekben megszokott és látható gyakorlat szerint a bogártestek végtagjait és csápjait. Főleg a potrohot gyorsan támadó organizmusok okozta károsítások ellen a Trytoxyn nevű enzim csöppentéssel való fölhordásával védekeztek.