Sorszám: H_003379
A cikk szerzőjének a neve: Barlai, Ervin
Cikk címe: Kutatások a keretfűrészeken elérhető fűrészárukihozatal fokozásával kapcsolatban lombos fűrészáru termelése esetén.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1958. 1.sz. Jegzetsokszorosító Budapest 1958
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: keretfűrész, fűrészáru, fűrészáru-kihozatal, lombos fűrészáru, fűrészipar
Kivonat:
A fűrészipar dolgozza fel a rendelkezésre álló rönkanyag legnagyobb részét. Ezért a fűrésziparban elért anyagkihasználás kismérvű javulása is tekintélyes fűrészárutöbbletet jelent. Magyarország a fát importáló államok közé tartozik, rendkívül fontos népgazdasági érdek tehát, hogy a fűrészipar magas kihozatallal termeljen. Ez tette indokolttá, hogy a Faipari Kutató Intézet a kihozatal kérdésével foglalkozzék.
Hazai viszonyaink között a fűrészipar túlnyomó részben lombos fűrészárut termel, a kutatás tehát kizárólag a lombos fűrészáru termelés kihozatali kérdéseiét öleli fel, mégpedig a keretfűrészeléskor elérhető kihozatalokra vonatkozóan, mert a lombos fűrészáru termelésének a legveszteségesebb művelete a keretfűrészelés.
A maximális kihozatalokat olyan matematikai összefüggések biztosítják, melyeket a megszokott módszerek nem használtak fel. Ezeknek az összefüggéseknek alapjait Feldmann és Sapiró szovjet tudósok fektették le, azonban a módszer a gyakorlatban mégsem terjedt el, mert a számított kihozatalok a gyakorlatban elérhető eredményekhez képest magasaknak bizonyultak és az eljárás túl bonyolult volt, ahhoz, hogy az üzemek nehézség nélkül felhasználják.
A kutatásnak ezt a két akadályt kellett elsősorban elhárítania.
A matematikai módszerek elterjedésének azt az akadályát, hogy túlmagas kihozatalokat eredményeznek, a befolyásoló tényezők vizsgálata elhárítja. A másik akadály az eljárás túlságosan bonyolult volta. Ennek elhárítására a kutatási eredményeket olyan ablakos tolótáblázatba sűrítettük, amely lehetővé teszi a szükséges adatok közvetlen leolvasásiát. A használati utasítás példákat- is tartalmaz.
Bármennyire széles alapokon folyt is a kutatás, azt koránt sem lehet befejezettnek tekinteni. Néhány üzemi ellenőrző kísérleti fűrészelés magasabb eredményeket adott. Ezt azonban a fokozott műszaki készenlétnek lehetett tulajdonítani. A jelentés egyes megállapításai már most ajánlhatóak gyakori bevezetésre, más megállapítások további kutatómunkát igényelnek.
Különösképpen szükségesnek látszik a rönkök alaki jelentőinek további vizsgálata fafajonként differenciáltan. A kutatás mindenesetre azt igazolja, hogy ajánlott vágástechnológia bevezetése a fűrésziparban alkalmas arra, hogy a kihozatal a rönk-átmérőktől függően a feltűntetett eredmények színvonaláig emelhető legyen.
